magyar english
Cincér Hírlevél
Szakvezetési segédlet
Hiúz Ház – Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten
Kökörcsin Ház
Nemzeti Parki Termék védjegy

Közadatkereső
Földművelésügyi Minisztérium
Haszonbérleti pályázati felhívások

A 1338/2015 (V.27.) Kom. határozatban rögzített feladat végrehajtásához kijelölt kapcsolattartó adatai:

Kispál Dóra,
birtokügyi referens
Tel.: + 36 1 391 4623
E-mail:
kispald(kukac)dinpi.hu

» Alapfeladataink » Körzeti erdőterv és vadgazdálkodási terv jóváhagyásában való részvétel
Körzeti erdőterv és vadgazdálkodási terv jóváhagyásában való részvétel
 

 

Körzeti erdőterv és éves erdőgazdálkodási terv
 
A Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a védett erdők vagyonkezelését elsősorban állami erdőgazdasági részvénytársaságok, kisebb részben erdőbirtokosságok és magán erdőgazdálkodók látják el. Az Igazgatóság mindössze mintegy 1200 hektár erdőt kezel. A működési területen lévő 92 000 hektár védett erdőből tehát 90 800 hektáron nem a Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az erdőgazdálkodó. Ebből következik, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesítése az erdőgazdálkodási tevékenységek során kiemelt feladata a természetvédelmi hatóságnak és természetvédelmi kezelőként a Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak is.
 
A Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi szempontokat a körzeti erdőtervek készítése kapcsán érvényesíti, melyhez jogkört a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésének d) pontja biztosít.
 
Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény alapján tartamos és fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűsége a háromszintű tervezéssel biztosítandó, melynek szintjei a következők:
  1. tíz évre szóló körzeti erdőterv
  2. tíz évre szóló üzemterv
  3. éves erdőgazdálkodási terv.
A körzeti erdőtervet az Állami Erdészeti Szolgálat készíti, és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá a mindenkori természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben. A nemzeti park igazgatóságok a természetvédelemért felelős miniszter egyetértési jogkörében hozott döntését készítik elő. A körzeti erdőtervből készül az üzemterv. Az üzemterv alapján az erdőgazdálkodó éves erdőgazdálkodási tervet készít.
 
A nemzeti park igazgatóságok a körzeti erdőtervezésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. évben elkészített erdészeti koncepciója (A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója és távlati fejlesztési feladatai) szellemében vesznek részt.
 
2004-től a körzeti erdőtervbe beépítésre kerül a természetvédelmi kezelési terv „C-fejezete”, melynek következtében a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése alapján a nemzeti park igazgatóságok közreműködésével, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével készült körzeti erdőtervek, az önálló természetvédelmi kezelési tervek elkészítéséig és jóváhagyásáig, védett erdőterület vonatkozásában természetvédelmi kezelési tervnek is minősülnek.
 
Az erdészeti koncepció védettségi kategóriától függően írja le a természetvédelmi szempontból kívánatosnak, illetve lehetségesnek tartott erdőkezelési eljárásokat. A Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelem erdészeti koncepciójához igazodva, a működési területén a következő elveket igyekszik szem előtt tartani:
  • Erdőrezervátumok magterületén kutatási tevékenység kivételével semmiféle emberi beavatkozás nem folytatható.
  • Fokozottan védett természeti területek természetvédelmi szempontból különösen értékes erdeiben, illetve a fatermesztésből erdészeti szempontok alapján kivont, gazda-sági küszöb alatti erdőkben fakitermelés nem végezhető.
  • Fokozottan védett természeti területen lévő, a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdők esetében és a nemzeti park tervezett "A" zónájában a folyama-tos erdőborítást megbontani csak természetvédelmi célból, különösen értékes védendő természeti érték érdekében szabad. Ezekben az erdőrészletekben. (erdőtömbökben) a természetes folyamatok érvényesülésének, és a nyugalom biztosítása a természetvédelmi cél. Esetleges beavatkozás esetén itt a szálaló üzemmód bevezetése képzelhető el.
  • Erdőrezervátumok védőzónájában, a folyamatos erdőborítást megbontani csak a védendő természeti érték érdekében szabad. Itt is legfeljebb a Pro Silva szemléletű erdő-kezelés, illetve a szálaló üzemmód alkalmazható.
  • Védett természeti területen a természetvédelmi erdőkezelés függ a védelem okától és a konkrét természeti értékektől. A természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. törvény 33. §. (2)-(8) bekezdésében foglaltak érvényesítendők a tervezés során. Védett természeti területen Igazgatóságunk törekszik a vágásterületek méretének csökkentésére (a törvényben foglalt maximális, egybefüggően 5 hektáros vágásterület természetvédelmi szempontból számos ok miatt nagynak tűnik). A véghasználatok esetében hagyásfák, hagyásfa-csoportok, meghagyandó állományrészek kijelölésével törekszünk az élőhely átmentésre.
 
Igazgatóságunk, az éves tervek jóváhagyásánál a természetvédelmi érdekek megvalósulását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazga-tási szervek feladat-és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a körzeti erdőtervbe, (természetvédelmi kezelési tervbe) beépített, a jogszabályokban előírt és az időközben szükségessé vált időbeni és térbeni korlátozások megadásával próbálja érvényesíteni, de a későbbiek során célszerűbbnek látszik a fenti rendelet 16. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az eljárásban a természetvédelmi ke-zelőként történő közreműködés.
 
Ezt a feladatot négy természetvédelmi hatóság megkeresésére hat erdőgazdasági részvénytár-saság huszonnégy erdészeténél (erdészeti igazgatóságánál) és számos kisebb erdőgazdálkodó szervezetnél (erdőbirtokossági tásulatnál, önkormányzatnál, stb.), illetve magán-erdőgazdálkodónál látja el igazgatóságunk.
 
Körzeti és éves vadgazdálkodási terv
 
A Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi szemponto-kat a körzeti vadgazdálkodási tervek készítése kapcsán érvényesíti, melyhez jogkört ugyancsak a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésének d) pontja biztosít.
 
A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűség a háromszintű tervezéssel biztosítandó, melynek szintjei a következők:
  1. tíz évre szóló körzeti vadgazdálkodási terv
  2. általában tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv
  3. éves vadgazdálkodási terv
A körzeti vadgazdálkodási tervet az FVM vadászati és halászati felügyelőségei készítik és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben. A körzeti vadgazdálkodási terv alapján készül a vadgazdálkodási üzemterv, melyet az illetékes vadászati és halászati felügyelőség hagy jóvá az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.
Az üzemterv alapján a vadászatra jogosult éves vadgazdálkodási tervet készít, melyet ugyancsak az illetékes vadászati és halászati felügyelőség hagy jóvá az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.
 
A nemzeti park igazgatóságok a körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. évben elkészített vadászati koncepciója (A természetvédelem vadgazdálkodási - vadászati koncepciója és a koncepció végrehajtási feladatai) szellemében végzik.
 
Természetvédelmi szempontból a vadászható vadfajok létszámának alakulása lényeges kérdés. Megítélésünk szerint a működési területünk erdeiben a szarvas, vaddisznó és az őz a természetes populációsűrűséget meghaladó egyedszámban található, a hazánkban nem őshonos muflon és dámvad jelenléte pedig egyáltalán nem kívánatos. Magyarországon a nagyvadlétszám általában magas, az okozott kár a védett természeti értékek károsodásában, a természetes erdődinamikai folyamatok lassulásában, vagy ellehetetlenülésében mérhető. Kevés kivétellel csak vadkárelhárító kerítés védelmében lehetséges az erdőfelújítás. Véleményünk szerint a fenntartható legnagyobb vadlétszámot nem lehet pontosan meghatározni a különböző, sokszor bizonytalan adatokra támaszkodó elméletekkel, hanem a nagyvad által a környezetében okozott kár mértéket kell folyamatosan nyomon kísérni, és ebből következtetni arra, hogy az adott területen a vadlétszámot csökkenteni kell, vagy esetleg növelni lehet.
 
A nagyvad meghatározó élőhelye az erdő, ezért kritériumként szolgál, hogy olyan nagyvadlétszámot kell elérni, amely mellett vadkárelhárító kerítés nélkül az erdőt – indikátorként a tölgyest - fel lehet újítani.
Igazgatóságunk, a vadgazdálkodási üzemtervek és az éves tervek jóváhagyásánál a természetvédelmi érdekek megvalósulását a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, a körzeti vadgazdálkodási tervbe beépített, a jogszabályokban előírt és az időközben szükségessé vált korlátozások megadásával próbálja érvényesíteni, de a későbbiek során itt is célszerűbbnek látszik a fenti rendelet 16. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az eljárásban a természetvédelmi kezelőként történő közreműködés.
 
Ezt a feladatot négy természetvédelmi hatóság megkeresésére tizennyolc db Fejér megyei, hét db Komárom – Esztergom megyei, 4 db Nógrád megyei és 41 db Pest megyei (összesen hetven db) vadászterület vadászatra jogosultjánál látja el igazgatóságunk.
 
Budapest, 2006. február 12.
 
 
Dobos Antal
osztályvezető

 

 
   
 
2015. 02. 16. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design